A weboldal gyengénlátók számára is élvezheto verziója
 
 

Háziorvosi rendelő és védőnői szolgálat alapellátásának fejlesztése Aggteleken

Háziorvosi rendelő és védőnői szolgálat alapellátásának fejlesztése Aggteleken
Aggtelek Magyarország térképén
Naptár
< Jan 2018 >
HKSzCsPSzV
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
Aktuális
20 % kedvezmény!

A téli szezonban jelentős kedvezmény nyújt az Aggteleki Nemzeti Park azoknak, akik ebben kevésbé forgalmas időszakban kívánják meglátogatni az ANP idegenforgalmi barlangjait!

 

A honlap az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Nemzeti fejlesztési Ügynökség

ÚMFT infovonal:
06 40 638 638

nfu@meh.hu • www.nfu.hu

Egyházak

Református Egyház (link)

Római Katolikus Egyház

 

Nagyboldogasszony
Római Katolikus Kápolna Aggtelek

 

 *****************************************************************************************
2017. augusztus 1. napjától új plébánosunk
Juhász János Főtisztelendő Úr.

Szükség esetén a felsőnyárádi parókián érhető el.

**************************************************************************************************************************************************

 

Legközelebbi szentmisék:


 2018. január 28. déli 12 órakor,

Évközi 4. vasárnap    

  2018. február 11déli 12 órakor,

 Évközi 6. vasárnap  

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

 

Vízkereszt – Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe

 

Vízkeresztet január 6-án ünnepli a Katolikus Egyház, parancsolt ünnepként. Az epifánia – „epiphania Domini”, az „Úr megjelenése” – néven is ismert nap Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés a hagyományosan ilyenkor végzett vízszentelésből ered.

Alexandriai Szent Kelemen számolt be arról, hogy január 6-án a gnosztikus Bazilidesz (II. század) követői megünnepelték Jézus keresztségét, mert tévesen azt vallották, hogy az ember Jézus csak a keresztségkor vált Isten Fiává. E napot az egyiptomiak a Nílus vize ünnepeként ismerték, mely szerint ekkor merítettek a folyó vizéből, és megszentelték azt. A III. században az egyházatyák tisztázni akarták az ünnep hittani tartalmát.

A IV. század elejétől lett ez a nap liturgikus ünneppé, és ennek szokása gyorsan elterjedt előbb keleten, majd nyugaton. A keresztények körében 312–325 között kezdett terjedni mint Jézus Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája Keleten Urunk keresztsége (erre emlékeztet a vízszentelés) és Nyugaton a Háromkirályok látogatása lett. A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is.

Az ünnep görög neve – epifánia (’megjelenés’) – utal arra, hogy Isten megjelenik dicsőségében. Vízkereszt ünnepe emlékeztet tehát arra, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent emberként, eljött közénk, és elhozta nekünk az üdvösséget. Vízkeresztkor Jézus három megjelenésére emlékezünk:

A keleti egyházakban sokáig egyet jelentett a születés és az epifánia ünnepe. Jézus születése által Isten megjelent a világban. A napkeleti bölcsek által a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre. Máté evangéliuma (Mt 2,1–12) szerint a Háromkirályok a betlehemi csillag által vezéreltetve jöttek keletről Júdeába, hogy az újszülött kis Jézusnak kifejezzék hódolatukat: aranyat ajándékoztak a Királynak, tömjént az Istennek és mirhát az Embernek. Az evangélium mágusnak nevezi őket, de nevüket nem említi. A hagyomány szerint hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar – azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár.

A vízkereszt második evangéliumi története (Mt 3,13–17) szerint Jézus elment a Jordán folyóhoz. Keresztelő Szent János megkeresztelte őt, és Jézus ettől kezdve tanítani kezdett. Jézus megkeresztelkedésekor a Jordán folyónál a mennyei Atya szózata kinyilatkoztatta a szeretett Fiút, és a Szentlélek galamb képében alászállt Krisztusra. A teljes Szentháromság kinyilatkoztatta önmagát az emberiség előtt.

Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta (Jn 2,1–12). Jézus első csodájával a kánai menyegzőn kinyilvánította isteni erejét: „Kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne” (Jn 2,11). Ebben a csodában Isten megmutatja dicsőségét, hogy az embernek segíteni akar, meg akarja megmenteni, és végül meg akarja váltani.

A magyarság körében a vízkereszt ünnepéhez kötődően különböző népszokások alakultak ki a századok során. A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered. A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is. Megszentelték a vízzel a házakat és az ólakat, még a bölcsőre is szentelt vizet hintettek. Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon. Vízkeresztkor még egyszer meggyújtják a karácsonyfa gyertyáit, szétosztják a megmaradt édességet, a fát tűzre teszik, csak egy ágacskát tűznek belőle a szentkép mögé a gonosz ellen. Délben és este még folyik a vendégeskedés, esti harangszó után kezdődött a kántálás és a „csillagjárás” (misztériumjáték), amely a 16. századtól alakult ki. Az úgynevezett „csillagozás” (csillagének) vagy háromkirályjárás dramatikus játékában a bibliai királyokat megszemélyesítő alakok vonulnak fel, akiket – a betlehemezés mintájára – gyerekek személyesítettek meg. Legfőbb kelléke a csillag volt, amely mutatta az utat Betlehembe. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg. Minden esetben elénekelték a csillagéneket, melynek utolsó két sora így hangzik: „Szép jel és szép csillag / Szép napunk támad.”

Vízkeresztkor kezdődik meg a házszentelések időszaka, amely a 15. századtól kialakult szokás. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás szerint a házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a Háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 18. Az eredeti értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat („Krisztus áldja meg e házat”).

Vízkereszt ünnepe megmutatja, hogy Isten minden emberhez eljött. A megváltó Jézus születésével Isten vállalja az emberi életet és később a szenvedést is, hogy ezzel elhozza minden ember számára az üdvösséget, az örök élet reményét. A parancsolt ünnepen nyissuk meg szívünket a megjelenő Istennek, aki megmutatja magát nekünk. Azt kérjük, hogy az új esztendő minden napját kísérje Isten segítsége és áldása!

Forrás: MKPK Sajtószolgálat

Magyar Kurír

**********************************************************************************************************************************************************************************************

 

 

 

***************************************************************************************************************************************************************************************

KÉPEK KÁPOLNÁNK ÉLETÉBŐL

 

 

 2017. augusztus 27. 

Évközi 21. vasárnap  
Hálaadás, betakarítási ünnep.

 

 

 

 

 

**************************************************************************************************************************************************************************

NAGYBOLDOGASSZONY, SZŰZ MÁRIA MENNYBEVÉTELE 

 

2017. augusztus 13 -án tartottuk KÁPOLNÁNK BÚCSÚ ÜNNEPÉT!
A kápolnát 1953. november 23-án a Szűzanya tiszteletére szentelték fel.


 

Az evangélium emlegeti Mária kegyelmi kiváltságait. Áldottabbnak mondja mindenkinél, mert egészen tudott hinni. Ezzel a hittel és engedelmességgel vállalta a Megváltó anyjának szerepét. Másodszor nagysága abban nyilvánul meg, hogy Isten nagy dolgokat művelt benne és általa. Őt tette az üdvtörténet legnagyobb emberi alakjává, hiszen az isteni személy tőle vette magára az emberi természetet, s így őt valóságos anyjává választotta. A harmadik kiváltság az, hogy boldognak hirdeti őt minden nemzedék. Az Egyházban megvalósult a jövendölés. Úgy is tiszteljük őt, mint az Egyház anyját, akinek boldogságához tartozik a közbenjárás.

(Kis misekönyv)

Magnificat

A Boldogságos Szűz Hálaéneke, a Magnificat a Szentírásból vett dicsőítés: Mária ezzel válaszol rokona, Erzsébet köszöntésére, s magasztalja Istent megváltó művéért (Lk 1,47-55). Már az őskeresztényeknél az Egyház hálaadó éneke, s azóta is imádkozzuk az esti zsolozsmában, a közösségi és magán imádságokban. Mária az Egyház mintája, jelképe, igazi előénekese ebben a hálaadásban.


Magasztalja lelkem az Urat,
és szívem ujjong üdvözítő Istenemben.
Tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát:
Íme ezentúl boldognak hirdetnek az összes nemzedékek,
mert nagyot művelt velem ő, aki Hatalmas:
ő, akit Szentnek hívunk.
Nemzedékről nemzedékre megmarad irgalma azokon, akik istenfélők.

Csodát művelt erős karjával:
a kevélykedőket széjjelszórta, hatalmasokat elűzött trónjukról,
kicsinyeket pedig felmagasztalt;
az éhezőket minden jóval betölti,
a gazdagokat elbocsátja üres kézzel.

Gondjába vette gyermekét, Izraelt:
megemlékezett irgalmáról,
melyet atyáinknak hajdan megígért,
Ábrahámnak és utódainak mindörökké.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. 

*********************************************************************************************************************************************

Vendégünk volt a Pestszenterzsébeti Szent Erzsébet Főplébánia Családközi tábora 2017. 07. 22-én. Szentmisét végzett Czap Zsolt esperes.

 

 Jézus és a gyerekek.

Gyerekeket vittek hozzá, hogy tegye rájuk a kezét. Amikor a tanítványok észrevették, elutasították őket. Jézus azonban odahívta őket. „Hagyjátok – mondta -, hadd jöjjenek hozzám a kicsinyek, ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony mondom nektek, hogy aki Isten országát nem úgy fogadja, mint a gyermek, az nem jut be oda.” (Lukács 18:15-17.)

 

********************************************************************************************************************

KÉPEK

*******************************************************************************************************

Karácsony 2015.

 

 

 

Kápolnánk az Egri Főegyházmegye támogatásával felújításra került. 

Katona József segédpüspök 

Egri Főegyházmegye képviseletében megszentelte kápolnánkat

2015. október 11. napján.

Köszönjük! 

 

Fotók a szentelésről

 

 

 

2015. augusztus 23. napján tartott terményszentelés és hálaadás

Piros pünkösd - 2015

 

A goblein képet felajánlotta: Vass Elemér

Készítette:  † Vassné Ferenczi Ibolya és Hercsikné Vass Magdolna 

Köszönjük!

 

2014. augusztus 24. napján tartott teményszentelés és hálaadás

 

 

2014. június 9-én tartott keresztszenteléssel egybekötött ökomenikus istentisztelet pillanatai

 

Minden jog fenntartva - Copyright - www.intermap.hu
A honlap az AROP projekt keretében készült
Apycom jQuery Menus