A weboldal gyengénlátók számára is élvezheto verziója
 
 

Háziorvosi rendelő és védőnői szolgálat alapellátásának fejlesztése Aggteleken

Háziorvosi rendelő és védőnői szolgálat alapellátásának fejlesztése Aggteleken
Aggtelek Magyarország térképén
Naptár
< Sep 2017 >
HKSzCsPSzV
    1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
Aktuális
20 % kedvezmény!

A téli szezonban jelentős kedvezmény nyújt az Aggteleki Nemzeti Park azoknak, akik ebben kevésbé forgalmas időszakban kívánják meglátogatni az ANP idegenforgalmi barlangjait!

 

A honlap az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Nemzeti fejlesztési Ügynökség

ÚMFT infovonal:
06 40 638 638

nfu@meh.hu • www.nfu.hu

Egyházak

Református Egyház (link)

Római Katolikus Egyház

 

Nagyboldogasszony
Római Katolikus Kápolna Aggtelek

 

Legközelebbi szentmisék:

 

 2017. szeptember 24. déli 12 órakor,

Évközi 25. vasárnap  

 

 

  2017. október 8. déli 12 órakor,

Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya,
Magyarország Főpátronája,
FŐÜNNEP  
†        

 

 

******************************************************************************************************************************************************

2017. augusztus 1. napjától új plébánosunk Juhász János atya. 

Szükség esetén a felsőnyárádi parókián érhető el.

********************************************************************************************************************************************************************

 Szeptember 14.

SZENT KERESZT FELMAGASZTALÁSA

A keresztényüldözések idején eltűnt Szent Keresztet megtalálták a keresztrefeszítés helyéhez közel. 335. szept. 14-én itt bazilikaszentelés volt a Szentsírnál, Szent Ilona (Nagy Konstantin felesége) buzgólkodott ebben.

Felmagasztalták a világ előtt gyalázatot, de a keresztények számára a megváltást jelentő keresztet. Csodálatos szekrényben őrizték, gazdagon díszítették (ékkövek, arany, ezüst).

A perzsák (II. Kozrov) zsákmányul megszerezték Jeruzsálem elfoglalásakor. 628-ban a görög Heraklius császár visszaszerezte. Szept. 14-én a császár ünnepélyesen, mezítláb, szegény ruhában az Aranykapun vitte vissza.

A 7. szd óta nyugaton ezen a napon ünneplik ezeket az eseményeket. Már Nagy Szent Gergely pápa bevezette (+604 Róma) ezt az ünnepet, a gallok (franciák) ápolták. 800 táján az egész nyugati egyházban ez lett a megtalálás ünnepe. Később kapcsolódott az ünneplésbe a visszaszerzés emléke, ezért aztán a megtalálást május 3-án, a felmagasztalást szeptember 14-én ünnepelték, ünnepeljük ma is.

 

**************************************************************************************************************************************************************************

 

 Magyarok Nagyasszonya

 

Szent István felajánlja Magyarországot Szűz Máriának

 

Magyarok Nagyasszonya (latinul Patrona Hungariae) Szűz Mária egyik elnevezése, mely kifejezi különleges kapcsolatát Magyarországgal. A magyar katolikus egyház október 8-án főünneppel emlékezik meg a Szűzanya magyarokat oltalmazó pártfogásáról. Ilyenkor a papság és a hívek Mária közbenjárását kérik Magyarországért és a magyar nemzetért.

 

Története

A magyarok szoros kötődése Máriához és az ünnep eredete Szent István királyhoz kapcsolódik, aki – Hartvik püspök által a 12. század elején lejegyzett legenda szerint – utód nélkül maradva 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, a halálos ágyán a következő szavakkal ajánlotta fel Magyarországot Szűz Máriának:


„Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.”

 

Mátyás király Máriával díszített aranypénze

 

Szűz Mária tisztelete Magyarországon azóta is folyamatos:

Szent László király „Szűz Máriának választott vitézeként” a csatákban mindig Máriához fohászkodott segítségért, és Mária tiszteletére építtette a nagyváradi székesegyházat.

IV. Béla a tatárjárás idején Istennek és Szűz Máriának ajánlotta fel leányát, Margitot és ő építtette fel a budai várban Nagyboldogasszony templomát, a mai Mátyás-templomot.

Mátyás király pajzsán Szűz Mária közbenjárását kérte, aranypénzein Mária látható a kis Jézussal. Hasonló, Madonnával díszített pénzeket 1849-ig készítettek, amiket a nép „máriásnak” nevezett.

A 17. században a Patrona Hungariae-eszmére alapozva alakult ki Regnum Marianum (Mária Országa) fogalma, ami kifejezte, hogy Szent István felajánlásával Szűz Mária nemcsak oltalmazója, hanem mindenkori tulajdonosa is Magyarországnak.

1658-ban I. Lipót király Mária oltalma alá helyezte magát, családját és országát, majd 1687-ben a máriavölgyi kegyhelyen ajánlotta fel Magyarországot a Magyarok Nagyasszonyának, amit 1693-ban, a török alóli fölszabadulásért hálából a bécsi Szent István-székesegyházban ünnepélyesen megújított.

1895. október 6-án Dessewffy Sándor csanádi megyés püspök a máriaradnai kegykép előtt ünnepélyesen felajánlotta egyházmegyéjét és az egész országot a Magyarok Nagyasszonyának.

 

Ünneplése

1896-ban XIII. Leó pápa a magyar millennium alkalmából Vaszary Kolos bíborosprímás esztergomi érsek kérésére engedélyezte Magyarország részére Magyarok Nagyasszonya ünnepét.

Az ünnepet először október második vasárnapján tartották, majd X. Piusz pápa áttette október 8-ra. A II. vatikáni zsinat után a Magyar Püspöki Kar szeptember 12-re módosította az időpontot, de 1984-től ismét október 8-án tartják.

 

Ábrázolása

A Magyarok Nagyasszonyának elterjedt ábrázolása szerint a Szűzanya fejét a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona díszíti, kezében (vagy a karján ülő gyermek Jézus kezében) az országalma és a jogar látható. Legtöbb esetben az általános álló ábrázolás helyett ülve mutatkozik, amely ábrázolás a 15. században vált általánossá. Evvel hangsúlyozza a keresztény ikonográfia, hogy nem egyes emberek, hanem egy nép védőszentje. A lábánál a törökök legyőzését jelképező félhold, vagy a magyar címer valamely formája látható.

Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom egyik ablaka

 

 

****************************************************************************************************************************************************************************

 2017. augusztus 27. 

Évközi 21. vasárnap  
Hálaadás, betakarítási ünnep.

 

 

 

 

 

**************************************************************************************************************************************************************************

NAGYBOLDOGASSZONY, SZŰZ MÁRIA MENNYBEVÉTELE 

 

2017. augusztus 13 -án tartottuk KÁPOLNÁNK BÚCSÚ ÜNNEPÉT!
A kápolnát 1953. november 23-án a Szűzanya tiszteletére szentelték fel.


 

Az evangélium emlegeti Mária kegyelmi kiváltságait. Áldottabbnak mondja mindenkinél, mert egészen tudott hinni. Ezzel a hittel és engedelmességgel vállalta a Megváltó anyjának szerepét. Másodszor nagysága abban nyilvánul meg, hogy Isten nagy dolgokat művelt benne és általa. Őt tette az üdvtörténet legnagyobb emberi alakjává, hiszen az isteni személy tőle vette magára az emberi természetet, s így őt valóságos anyjává választotta. A harmadik kiváltság az, hogy boldognak hirdeti őt minden nemzedék. Az Egyházban megvalósult a jövendölés. Úgy is tiszteljük őt, mint az Egyház anyját, akinek boldogságához tartozik a közbenjárás.

(Kis misekönyv)

Magnificat

A Boldogságos Szűz Hálaéneke, a Magnificat a Szentírásból vett dicsőítés: Mária ezzel válaszol rokona, Erzsébet köszöntésére, s magasztalja Istent megváltó művéért (Lk 1,47-55). Már az őskeresztényeknél az Egyház hálaadó éneke, s azóta is imádkozzuk az esti zsolozsmában, a közösségi és magán imádságokban. Mária az Egyház mintája, jelképe, igazi előénekese ebben a hálaadásban.


Magasztalja lelkem az Urat,
és szívem ujjong üdvözítő Istenemben.
Tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát:
Íme ezentúl boldognak hirdetnek az összes nemzedékek,
mert nagyot művelt velem ő, aki Hatalmas:
ő, akit Szentnek hívunk.
Nemzedékről nemzedékre megmarad irgalma azokon, akik istenfélők.

Csodát művelt erős karjával:
a kevélykedőket széjjelszórta, hatalmasokat elűzött trónjukról,
kicsinyeket pedig felmagasztalt;
az éhezőket minden jóval betölti,
a gazdagokat elbocsátja üres kézzel.

Gondjába vette gyermekét, Izraelt:
megemlékezett irgalmáról,
melyet atyáinknak hajdan megígért,
Ábrahámnak és utódainak mindörökké.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. 

*********************************************************************************************************

Vendégünk volt a Pestszenterzsébeti Szent Erzsébet Főplébánia Családközi tábora 2017. 07. 22-én. Szentmisét végzett Czap Zsolt esperes.

 

 Jézus és a gyerekek.

Gyerekeket vittek hozzá, hogy tegye rájuk a kezét. Amikor a tanítványok észrevették, elutasították őket. Jézus azonban odahívta őket. „Hagyjátok – mondta -, hadd jöjjenek hozzám a kicsinyek, ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony mondom nektek, hogy aki Isten országát nem úgy fogadja, mint a gyermek, az nem jut be oda.” (Lukács 18:15-17.)

 

 

 

 

 

 

********************************************************************************************************************

KÉPEK

*******************************************************************************************************

Karácsony 2015.

 

 

 

Kápolnánk az Egri Főegyházmegye támogatásával felújításra került. 

Katona József segédpüspök 

Egri Főegyházmegye képviseletében megszentelte kápolnánkat

2015. október 11. napján.

Köszönjük! 

 

Fotók a szentelésről

 

 

 

2015. augusztus 23. napján tartott terményszentelés és hálaadás

Piros pünkösd - 2015

 

A goblein képet felajánlotta: Vass Elemér

Készítette:  † Vassné Ferenczi Ibolya és Hercsikné Vass Magdolna 

Köszönjük!

 

2014. augusztus 24. napján tartott teményszentelés és hálaadás

 

 

2014. június 9-én tartott keresztszenteléssel egybekötött ökomenikus istentisztelet pillanatai

 

Minden jog fenntartva - Copyright - www.intermap.hu
A honlap az AROP projekt keretében készült
Apycom jQuery Menus